A Sorbonne Egyetem kutatóinak sikerült úgy megvizsgálniuk néhány egyiptomi festményt, hogy hozzájuk sem kellett nyúlniuk.
Különleges megbízatást teljesített az Air France Cargo: az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodója, II. Ramszesz fáraó szarkofágját szállította Párizsba egy kiállításra.
Közel 100 évvel a megtalálása után digitálisan „csomagoltak ki” egy 2300 éves, sértetlen múmiát egyiptomi szakemberek, és több különlegességet is találtak.
Két múmián azonosítottak érdekes tetoválásokat, mindkét testen volt istenábrázolás is.
A történelem egyik legjelentősebb társadalma több mint 3000 éven át létezett, habár belső és külső krízisek rendre megpróbálták kikezdeni. Az ókori Egyiptom előkelőségeiről már sokat tudunk, de vajon hogyan éltek a hétköznapi emberek – a köztisztviselő, az orvos vagy a gazda? Ennek járt utána a Viasat History legújabb dokumentumsorozata, az Ókori Egyiptom: Egy birodalom krónikái. A csatornánál ígérik, nemzetközi szaktekintélyek, légi felvételek, 3D-s grafikák és újrajátszások segítségével láthatjuk az ókori Egyiptom hétköznapjait.
A kutatók nem zárják ki, hogy idővel olyan tárlatok is nyílhatnak majd, ahol a látogatók beleszagolhatnak egy-egy kegytárgyba.
Százkilencven éve, 1832. március 4-én halt meg Jean-Francois Champollion, a rosette-i kő megfejtője, aki megnyitotta az utat a hieroglifák és az ókori Egyiptom világába.
Görög kerámiák és 2400 éves fonott kosarak, teli gyümölcsökkel kerültek elő a tenger mélyéről Egyiptom partjainál.
Több száz sziklába vájt sírt találtak régészek Kairótól 400 kilométerre délkeletre, az egyiptomi keleti sivatagban lévő óriási temetőben.
Korábban azt hitték a lengyel régészek, hogy egy pap múmiáját őrzik Varsóban.
Különösen jó állapotban tárták fel egyiptomi régészek a körülbelül 3400 évvel ezelőtt létezett város, Aton romjait Luxornál. Vajon kik laktak a házakban, és miért halt ki évezredekkel ezelőtt a település? Miért csak most bukkantak rá a kutatók és ezzel megtalálták-e az egyiptomi Pompejit vagy az afrikai Eldorádót? Bács Tamást, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki több mint 20 éve maga is ásatásokat vezet a régióban.
Egy egyiptomi régészeti misszió bejelentette csütörtökön, hogy megtalálta a 3000 éves "elveszett aranyvárost", amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban.